Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű értékelése szerint az eddigieknél visszafogottabb hangvételre váltott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A szigorítás várható menetrendjéről ugyanakkor eltérnek a citybeli vélemények: egyes elemzők már jövőre jelentős kamatemelést várnak, mások szerint ez még odébb van.
Rég látott izgalmak közepette tartja júniusi ülését a monetáris tanács: hat év után először merülhet fel komolyan, hogy véget ér az extrém monetáris lazaság időszaka. A fő kérdés az lesz, hogy a jegybank hogyan próbálja meg a hitelességét úgy fenntartani, hogy közben a nagyon alacsony kamatok tartására vonatkozó hosszú távú elköteleződésén sem változtat. A Portfolio által megkérdezett elemzők többsége úgy gondolja, hogy az MNB beleáll a feladatba, és az Inflációs jelentés kommunikációs munícióit is felhasználva kiáll a laza monetáris politika fenntartása mellett.
Lengyelországban a jegybanki alapkamat 2019 végéig a jelenlegi szinten marad, és ezen nem változtat az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi monetáris lazító programjának kivezetéséről hozott döntés sem - jelentette ki Jerzy Osiatynski a jegybank monetáris tanácsának tagja a lengyel PAP hírügynökségnek adott interjúban.
Az amerikai The Wall Street Journal úgy értesült, hogy ezentúl minden egyes Fed-ülés után sajtótájékoztatót tart Jerome Powell Fed-elnök, így sűrűbben számíthat a piac új monetáris politikai döntésekre is.
Svájcban vasárnap két népszavazást tartanak, az egyik a monetáris rendszer reformjáról szól, a másik pedig arról a javaslatról, hogy feltételekhez kötnék az online szerencsejátékot.
Öt és tíz éves futamidejű, monetáris politikai célú IRS-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az öt éves lejáraton 10, a tíz éves lejáraton 40 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat - közölte a jegybank.
2,9%-kal növekedett az eurozóna háztartási hitelállománya áprilisban, miközben a nem pénzügyi tevékenységgel foglalkozó vállalatok 3,3%-kal növelték hitelállományukat - áll az EKB havi jelentésében. A növekmény stabilnak mondható, viszont mérsékelheti a jövőben ez EU gazdaságának növekedését - számol be a Reuters.
Öt és tíz éves futamidejű, monetáris politikai célú IRS-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az öt éves lejáraton 10, a tíz éves lejáraton 40 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat.
A forint gyengülése és a hozamok emelkedése miatt sok elemző várt határozott kommunikációs iránymutatást a tegnapi monetáris tanácsülés után a jegybanktól. Ehhez képest az MNB szinte csak halvány utalásokat tett a monetáris kondíciók változására, attól pedig különösen óvakodott, hogy bármilyen elköteleződést, ígéretet fogalmazzon meg a monetáris politikai reakciókat illetően. Miért volt ilyen visszafogott a jegybank?
A kamatok szinten tartásáról döntött mai ülésén a jegybank monetáris tanácsa. A piac érdeklődve figyeli az MNB kommunikációját, hiszen az elmúlt egy hónap zajosra sikerült a tőkepiacokon. A forint ingadozik, de egyelőre nem gyengül. Híreink percről percre.
A várakozásoknak megfelelően a mai ülésén a monetáris tanács nem változtatott sem az "irányadó" rátán (0,9%), sem pedig az egynapos betéti (-0,15%) és a hitel (0,9%) kamatszinten. A fő kérdés azonban nem ez, hanem hogy a jegybank miként kommentálja hamarosan megjelenő közleményében a gyengülő forintot, illetve még inkább az emelkedő hazai hozamokat.
Változatlanul hagyta irányadó kamatát kétnapos ülésének befejeztével a Fed - a lépés megfelel a várakozásoknak. A mai döntést nem követi személyes elnöki megszólalás, így "csak" a közleményt rághatja a piac.
A Svájci Nemzeti Bank elnöke szerint nem fognak sietni a monetáris politika szigorításával, annak ellenére, hogy a frank árfolyama az utóbbi időszakban jelentősen gyengült - fogalmazott Thomas Jordan jegybankelnök a Bloombergnek adott interjújában.
A várakozásoknak megfelelően mai ülésén változatlanul hagyta irányadó kamatait a monetáris tanács. A Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testületének lépése összhangban van azzal a kommunikációval, miszerint a 0,9%-os alapkamaton akár 2020-ig sem fog változtatni.
Öt és tíz éves futamidejű, monetáris politikai célú IRS-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az öt éves lejáraton 10, a tíz éves lejáraton 40 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatot - jelezte közleményében az MNB.
Miért nincs már fedezet a pénzünk mögött? Mi okozta az aranypénzrendszer végét? Ilyen kérdések sokakban felmerülnek, sőt még azt is fel szokták vetni, hogy az aranyalapú pénzrendszer talán jobb felállás volt a mainál. A dolog tisztázásához most végigkövetjük az arany történetét, és kiemelt figyelmet szentelünk a klasszikus aranystandard korszakának. Megvizsgáljuk, hogy miért is volt olyan különleges ez a globális pénzügyi rendszer, ahol szinte nem volt infláció és a rögzített árfolyamrendszer mellett gond nélkül áramolhatott a tőke. Rámutatunk, hogy az első világháborút követő időszak miért ingatta meg a bizalmat és tette tönkre az aranystandardot, illetve hogy ezután miként került a világon a legtöbb arany az Egyesült Államokba, ahol a leghosszabban ragaszkodtak ehhez a nemesfémhez.
Hamarosan újabb gazdaságtörténeti cikkekkel és elemzésekkel jelentkezünk a Portfolio Prof hasábjain, kövess minket a Facebookon!
Miután sikerült kijavítani az új jegybanki eszközben felszínre került rendszerhibát, a Magyar Nemzeti Bank döntéshozói egyelőre hátradőlhetnek, így az alapkamat szinten tartása mellett a nem konvencionális eszköztár kapcsán sem lesz újabb bejelentés - vélik egyhangúlag a Portfolio által megkérdezett szakértők. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy véli, hogy 2020 előtt nem várható az alapkamat emelkedése.
Alig 8 év alatt 6%-ról 25% fölé emelkedett a világ négy nagy jegybankjának (a brit, a japán, az amerikai és az eurózónás) részesedése országaik összesített állampapír-állományán belül, ezzel pedig az államok legjelentősebb hitelezőivé váltak. A világ legnagyobb monetáris politikai kísérletének eredménye egyetlen ábrán.
Az elmúlt időszakban a javuló konjunkturális helyzet és az emelkedő inflációs várakozások hatására némileg átalakultak a piaci szereplők várakozásai és a világ nagy jegybankjainak a korábbinál gyorsabb ütemű szigorítását kezdték el árazni. Erre reagálva a kötvénypiacokon is emelkedésnek indultak a hozamok. Ugyanakkor ebben a környezetben a Magyar Nemzeti Bank további nemkonvencionális lazító intézkedéseket vezetett be, a magyar hozamgörbe hosszú felárainak csökkentését célozva. A program bejelentésének és elindításának hatására 2017 őszétől kezdve még az elmúlt hetek volatilis piaci mozgásai közepette is jelentősen csökkentek a hosszú futamidejű magyar hozamok eurozónához és régióhoz viszonyított felárai. Mivel a monetáris célú IRS program több tekintetben is újdonságot jelentett a hazai monetáris politikában, érdemes megvizsgálni részletesebben az elmúlt időszak pénzpiaci folyamatait és hogy milyen eredményeket ért el eddig a jegybank.