Államkötvények vásárlására is fel kell készülni az eurózónában, ha tovább romlana a helyzet - jelentette ki az Európai Központi Bank egyik döntéshozója. Christian Noyer úgy látja, hogy akár a deflációs kockázatok, akár az esetleges kötvénypiaci feszültségek is kikényszeríthetik ezt a lépést.
Ahogy hazánk, úgy Svájc is jelentősen leépítette az aranytartalékait az elmúlt évtizedben. Náluk viszont most komoly politikai mozgalom csinálna mindent vissza. Arra köteleznék a jegybankjukat, hogy vásároljon nagyjából 1500 tonnányi aranyat, majd azt ne is merészelje többé eladni. A lépést a svájci jegybank határozottan ellenzi, hiszen az hátráltatná a monetáris politikai céljait, de az alpesi ország lakossága még nincs igazán meggyőzve a kérdésben. A döntés november 30-án lesz, amit az arannyal kereskedők tágra nyílt szemekkel várnak. Az arany piacán jelentős esést láthattunk az elmúlt két évben, amit rövidtávon megfordíthatna a javaslat elfogadása, noha a piaci szakértők egy része szerint ettől még nem alakulna ki bika piac.
Az Európai Központi Bank ma a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurózónás irányadó kamatokon. Erre nem is reagált a piac, csakhogy Mario Draghi beszédében igen hamar elhintette, hogy megbízták a jegybank szakmai stábját, hogy további eszközöket dolgozzanak ki. Ebből tehát leszögezhetjük: nemcsak a piac, maga az EKB is kevesli az eddigi intézkedéseit, és még tovább merészkedik a nem konvencionális eszközök harcterén. Szavaira kétéves mélypontjára zuhant az euró a dollárral szemben.
A Bank of England a vártnak megfelelően nem változtatott a 0,5 százalékos irányadó rátáján, továbbá a 375 milliárd font értékű eszközportfóliójához sem nyúlt hozzá. A korábbi iránymutatásuk szerint ehhez az első kamatemelésekig nem is fognak. A döntést nem kommentálták és sajtótájékoztató sem követi.
Más tényezők mellett újabb euróövezeti recesszió is kellene ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ismét kamatcsökkentésekbe fogjon - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A Federal Reserve a várakozásoknak megfelelően felhagy az eszközvásárlási programjával ebben a hónapban, a felduzzasztott mérlegét ugyanakkor a kamatemelések megkezdéséig szinten tartja. A jegybank optimistán látja az amerikai gazdaság fellendülését, annak ellenére hogy a világpiacon általános lassulás kezd kibontakozni. A kamatokkal kapcsolatos iránymutatásán nem változtatott a Fed: továbbra is úgy fogalmaznak, hogy "hosszú ideig" van még szükség a támogató monetáris környezetre. Ezen iránymutatásuknál viszont jól láthatóan nagyobb hangsúlyt kapott az optimistább hangvételük, a dollár ugyanis szárnyra kapott a bejelentésre, míg a részvények estek. Ez a kimenetel sajnos a feltörekvő piaci eszközök vonzerejének nem tesz jót, így pedig a forint is nyomás alá kerülhet az elkövetkező napokban.
A Magyar Nemzeti Bank 2,1 százalékon tartotta a kamatokat, tehát a várakozásoknak megfelelően döntött. Az októberi kamatdöntő ülés egyébként kifejezetten érdekes környezetben ment végbe, hiszen a szeptemberi inflációs számunk alacsonyabb lett a vártnál, sőt más gazdasági adatok is okot adhattak volna arra, hogy újra felmerüljön a kamatcsökkentés lehetősége. Ez ugyanakkor egyelőre nincs terítéken, mivel a jegybanki közleményben megfogalmazott üzenetek nem változtak meg: az aktuális alapkamat szerintük összhangban van a céljaikkal.
Tartósan maradnak a laza monetáris kondíciók, a jelenlegi kamatszint pedig összhangban van a jegybank inflációs céljának elérésével - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntését indokló közleményből. Ez az üzenetük tehát nem változott, ami arra utalhat, hogy továbbra sincs terítéken a kamatvágások újraindítása. Az alábbiakban a jegybank közleményét tesszük közzé (a kiemelések tőlünk származnak).
Ma kiderül, hogy mennyit költött az Európai Központi Bank (EKB) fedezett kötvények vásárlására az elmúlt napokban, sőt mostantól minden hét elején nyilvánosságra hozzák majd a számokat. A befektetők minél agresszívebb programot szeretne látni a jegybanktól, ugyanis az eurózóna recesszió és defláció szélén ingadozik éppen. A piaci értesülések szerint az elmúlt napokban 800 millió euró értékben költhetett a jegybank, ha ennél kisebb számot jelentenének ma hivatalosan, az akár komoly csalódást is okozhatna az európai tőkepiacokon.
Az Európai Központi Bank decemberben arról dönthet, hogy vállalati kötvényeket is vásárol majd az eszközvásárlási programjának keretében - jelentette a Reuters anonim jegybanki forrásokra hivatkozva. Az EKB hétfőn kezdett fedezett kötvényeket vásárolni a francia piacon, de ezen hírek szerint a kockázatosabb eszközöktől sem ódzkodna a jegybank, hogy segítsen az eurózóna helyzetén. Az EKB döntéseire rálátó források szerint már 2015 első negyedévében belekezdhetnének ebbe az újabb akcióba. Az EKB a hírek megjelenését követően tagadta, hogy ilyen döntés született volna.
Az Európai Központi Bank megkezdte az október elején beharangozott eszközvásárlási programját, aminek keretében először fedezett kötvényeket vásárol. Első célpontja Franciaország volt, ahol valamivel kevesebb mint 400 milliárd eurónyi ilyen eszköz lehet a piacon. A kérdés mostantól az, hogy pontosan mennyire is agresszív az EKB, vagyis mennyi pénzt szór majd ki ilyen eszközök vásárlására. Az alábbi cikkben elmagyarázzuk, milyen kötvények is ezek, és hogy egyáltalán miért vásárol ilyeneket az övezeti jegybank.
Az elmúlt hónapban számottevően mérséklődött a hazai infláció. A fogyasztói árak 0,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az árindex negatív tartományba süllyedése ugyan nem jelentett meglepetést, annak mértéke azonban már igen. Az éves ráta, mind az elemzői konszenzusnál, mind a jegybanki várakozásnál alacsonyabbnak bizonyult. Alábbi cikkünkben jegybanki szempontból értékeljük, milyen tényezők okozhatták a vártnál alacsonyabb szeptemberi inflációs adatot, valamint az európai adatokat is áttekintve röviden kitérünk ismételten felerősödő deflációs félelmek megalapozatlanságának okaira.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnökét erősen nyugtalanítja a gazdasági egyenlőtlenség folyamatos növekedése, amelyet ellentétesnek tart az Egyesült Államok hagyományos értékeivel.
A harmadik negyedéves inflációs adat megerősítette, hogy a jelenlegi kamatszintet akár 2015 végéig is szükséges lehet fenntartani az inflációs cél teljesüléséhez - mondta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy a jegybank a fejlemények ellenére nem számol a további kamatvágás lehetőségével.
Igazán nagy súlyú esemény a héten nem lesz, noha mind az Európai Központi Bank, mind a Federal Reserve elnöke is megszólal. Beszédeik témája ugyanis ez alkalommal nem annyira az aktualitásokról szól majd, de a Fed Bézs könyve és a szeptemberi eurózónás inflációs eredmények mégis adhatnak némi belátást a világ számára meghatározó monetáris politika jövőjébe.
Ha az eurózóna tovább hanyatlik, akkor nagyon valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóinak sikerülhet akár jövő év végéig is rekord alacsonyan tartani a hazai kamatokat - pont ameddig szeretnék. A piac ezzel szemben máig nagyon szkeptikus, de mi most azt látjuk, hogy az öreg kontinens lassulása és a dezinflációs nyomása nagyon hosszan kitarthat, az eurózónás jegybank pedig még évekig nulla közelében tartja majd az övezetben a kamatokat. Pontosan ennek a folyamatnak a tovagyűrűző hatása az, hogy Magyarországon - a régiós társainkkal egyetemben - elképesztően alacsonyra süllyedtek az állampapírpiaci hozamok. Nagy szerencsénkre így nem tűnt el a forinteszközök nyújtotta kockázati felár sem, a lengyelek kamatvágásai pedig tovább javítják a relatív vonzerőnket a régióban. Ha pedig enyhülne, vagy netán megszűnne a feltörekvő piacokra nehezedő nyomás, akkor még inkább fellélegezhetnének a monetáris tanácsunkban, sőt akár újra terítékre kerülhetne a kamatok csökkentése.
A Monetáris Tanács teljes összhangban döntött a kamatok szinten tartása mellett, amivel úgy ítéli meg, hogy elérhető az inflációs cél a kitűzött időtávon - derült ki a Magyar Nemzeti Bank szeptember 23-i üléséről szóló jegyzőkönyvből. A kibocsátási rés záródik a gazdaságban, így pedig mérséklődik a dezinflációs nyomás is. A jegyzőkönyvben ismét rámutattak, hogy a döntéshozók tartósan fenn kívánják tartani a jelenlegi kamatkörnyezetet. Az alábbiakban a jegybank közleményét tesszük közzé, a kiemelések pedig tőlünk származnak.
A világ harmadik legnagyobb gazdasága olyan kihívásokkal szembesült, amire nem számított. A japán gazdaságpolitika nem gondolta volna, hogy ennyire elhúzódik majd az áfaemelés negatív hatása a reálgazdaságban, és ezért újra éledezni kezdhet az a vélemény a piacon, hogy további monetáris sitmulussal próbálják majd orvosolni a helyzetet. Amikor tavaly áprilisban előállt a terveivel a Bank of Japan (BoJ), óriásit gyengült a világ harmadik legtöbbet kereskedett devizája, a japán jen. Noha a jegybanki vezetésük még ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi intézkedéseik is garantálják az inflációs céljuk teljesülését, egyre több jel gyengíti ezen véleményüket. Ha pedig a jegybank maga is "beismerné" ezt például azzal, hogy a következő negyedéves előrejelzésit érdemben rontja, akkor az még jobban megágyazna a jen elleni spekulációknak, amiket még a dollár általános erősödése is hajt.
A hektikus múlt heti adatdömpinget követően egy visszafogott hetünk lesz - legalábbis a piacbefolyásoló adatközlések számából ezt gondolhatnánk. Csakhogy több olyan esemény és közlemény is lesz, ami belátást engedhet a világ vezető jegybankjainak a gondolkodásába. A héten dönt ugyanis a japán és az angol jegybank, közzéteszik a Fed legutóbbi jegyzőkönyvét, sőt még Mario Draghi EKB-elnök is felszólal Washingtonban.
Az Európai Központi Bank szinten tartotta a kamatokat az eurózónában, amivel a piaci várakozásoknak megfelelően lépett. Az irányadó ráta ezzel továbbra is 0,05 százalékos rekordmélységben van, amiről már maga a jegybankelnök is elmondta, hogy a nulla alsó határt jelenti. Mario Draghi EKB-elnök a mai sajtótájékoztatóján az eszközvásárlási programjának részleteit taglalta, melyről elmondta, hogy jelentősen felfújják majd a jegybank mérlegét. A vásárlások október közepétől már elkezdődhetnek és legalább két évig tartanak. Kiderültek az igen kényes részletek arról is, hogy az EKB hajlandó lesz kockázatosabb (görög és ciprusi) eszközöket vásárolni, de ehhez külön szabályokat fogalmaz majd meg velük szemben.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
